Földrajza

Teke község a Beszterce - Szászrégen útvonalon fekszik, mindkettőtől 30-30 km távolságra. Marosvásárhelyhez egy keskenyvágányú vasút kapcsolja, amely jelenleg nincs használatban. A községhez tartozó falvak: Mezőakna, Mezőerked, Szászpéntek, Kolozsnagyida és Budurló A községet átszeli a 17 B elnevezésű megyei út, amely Nagysajót köti össze Nagynyulassal Szászpénteken és Aknán keresztül, mintegy 20 km hosszan. A községi utak 50%-ban kövezve vannak, amit nem lehet elmondani a mezőségi utakról, mert ezek gyengén, vagy nem kövezettek.

A modern nyomtávú vasútvonal hiánya, valamint a kisvasúti forgalom gazdasági okok miatti felfüggesztése eredményeként Tekének és a körülvevő falvaknak egyedüli egymáshoz köttetését csakis az autóutak teszik lehetővé. Ennek következtében Budurló és Erked teljesen kimarad a tömegközlekedési eszközök forgalmától. A többi falvak lakosait a hétfőtől péntekig közlekedő autóbuszok szállítják Beszterce vagy Marosvásárhely irányába.

Teke történelme

Teke területén végzett ásatások arra mutatnak, hogy a késői paleolitikum korszakban a kétoldalt megmunkált pattintott eszközöket használó csoport jelenik meg ezen a tájon. A község földrajzi elhelyezése készítette elő már a dákok idejében az emberi letelepedéseket és képzett egy összeköttetési vonalat a római Beszterce-óvárhely és a Szászrégen - Marosvécs között, melynek bizonyítéka a ma is létező, rómaiak által kövezett út a tekei hágón keresztül. A község első említése 1318. április 28.-án történt, amikor a gyulafehérvári káptalan kijelenti Róbert Károlynak, hogy a magyarsolymosi Péter hadnagynak adta át. A birtokba helyezéssel Eberhard tekei pap, ózdi vicearchidiaconus volt megbízva.

Teke neve az idők során többféleképpen nyert említést, mint: , Teke - 1318, Theka, Oppidum Teke - 1446, Vilia Theke - 1464, Tyaka - 1808, Tekendorf - 1854.

A név eredete kissé vitatott, de nagy valószínűséggel a tekke szóból ered, amely a türkmén kézi csomózású kiváló tartós szőnyeg elnevezése, valamint a 9. században a mohamedán vallást felvevő déli oguzok egyik törzseének neve volt, amely együtt menekült a besenyőkkel nyugat fele. A tekei besenyő határőrök soraiban oguzok is lehettek, akik ősi törzsi nevüket adták az új szálláshelyüknek. Fontos megemlíteni még, hogy Teke 1874 től 1884 ig városi rangot viselt, de nem bírván az ezzel járó költségeket, visszaalakul nagyközséggé. Hetivásárának jogát 300 forinton vették III. Károly királytól. A szabadalomlevél 1734 ből való.

A lakosság megoszlása felekezet szerint:

- ortodox 82,7 %

- római-katolikus 1,5%

- görög-katolikus 1 %

- református 6,4 %

- evangélikus ( ágostai hitvallás) 0,01 %

- lutheránus (szász) 0,5%

- unitárius 0,03% - baptista 0,88 %

- pünkösdista 0,94 %

- hetedik napos adventista 5,8%

Lakosság etnikai megoszlása

TEKE 2150

-román 1383

-magyar 481

-rom(cigány) 194

-német 31
ERKED 710

-román 678

-magyar 22

-rom(cigány) 10
BUDURLÓ 136

-román 136

SZÁSZPÉNTEK 884

-román 618

-magyar -

-rom(cigány) 266
MEZŐAKNA 1145

-román 1084

-magyar 3

-rom(cigány) 57
KOLOZSNAGYIDA 1076

-román 499

-magyar 37

-rom(cigány) 532

-német 8